LEGYEN TERMÉSZETES……
FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSEK, OKTATÁSI és SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK a jövőért címmel
pályázatot hirdet a
A Csodás kertem magánarborétum és a MediterránFarm
A pályázat fővédnöke Dr Orlóci László, az Elte Füvészkert Igazgatója
A pályázatok benyújtásának ideje: 2025. március 15 – 2025. május 15.
Oktatási intézményekben dolgozó pedagógusaink rengeteget tesznek azért, hogy a következő generáció a közvetlen és tágabb természeti környezetével szemben öko-tudatos, empatikus legyen.
Ha szeretnétek bemutatni azt a munkát és eredményeket, amit eddig elértetek a gyerekekkel, szülőkkel közösen, akkor itt a lehetőség.
Küldjétek be pályázatotokat az androsovits.petra@gmail.com e-mail címre, amit az intézmény rövid bemutatásán túl a következő szempontok alapján építsetek fel:
OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK (Óvodák, általános és középiskolák)
Milyen módon kerül szóba a fenntarthatóság az oktatási intézmény keretein belül?
A gyerekeknek van-e lehetősége találkozni a természettel intézményi kereteken belül? (kirándulások, erdei ovi, erdei iskola)
Van-e iskola/óvoda kertje az intézménynek?
Mutassátok be az iskola/óvoda kertet: Mikor létesült? Hogyan és kikkel alakítottátok ki? Használjátok-e együtt a gyerekekkel? Bevonjátok-e a szülőket, ha igen, milyen módon?
Honnan szerzitek be a magokat, palántákat egyéb növényeket? Van-e lehetőség mulcsozni, komposztálni?
Beszéltek-e az őshonos növények ültetésének fontosságáról? Madár- és rovarbarát növényeket meg tudnak-e ismerni a gyerekek?
A kert, mint terápiás hatás mennyiben tud megjelenni az oktatási intézménynél?
Mennyire kerül szóba a tudatosság: szelektív hulladékgyűjtés, papírgyűjtés.
Van-e lehetőség esővíz hasznosítására, ennek kapcsán tudatosítani, hogy takarékosan kell bánni a vízzel.
A pályázat maximum 5 írott oldal legyen, legfeljebb 15 fotóval.
SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK
Milyen hatással van az intézmény dolgozói, lakói fizikai és mentális egészségére a zöld környezet, az esetleges együtt kertészkedés? Van-e a kertnek terápiás hatása, milyen módon fejti ki azt? Van-e a kertnek, a közös munkának hatása a mindennapokban? Az intézmény kertje alkalmas-e zöldség-gyümölcs termesztésére?
Mutasd be az intézmény eddig elért eredményeit, beszélj a jövőbeni célokról, mindezt maximum 5 írott oldalon, amihez maximum 15 képet tölthetsz fel.
TELEPÜLÉSEK:
Településeink fái, parkjai, a virágágyások, tehát a zöldfelületek hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosság komfortosabban érezze magát. Szebb a település, tisztább a levegő, kellemesebb a mikroklíma, mindenki számára komoly kihívást jelent a klímaváltozás …Emögött bizony komoly munka folyik.
Oszd meg tapasztalataidat, mutasd meg eredményeidet, küldd be pályázatodat az androsovits.petra@gmail.com e-mail címre.
A pályázatot a település rövid bemutatásán túl az alábbi szempontok szerint építs fel:
Városi fák:
Mennyire gondozza a település a meglevő fákat? Mennyire ügyel a koros fákra, és miképp?
Az újonnan ültetett fáknál hogy oldja meg, hogy életben maradjanak?
Fontos szempont-e, hogy várostűrő, szárazságtűrő fák legyenek telepítve?
Ügyelnek-e rá, hogy invazív fajok ne kerüljenek elültetésre?
Lakossági érzékenyítés történik-e a városba ültetett fákkal kapcsolatban?
Mennyire figyelnek rá, hogy a beruházások alkalmával ne, vagy minél kevésbé sérüljön a környezet?
Használnak a fák törzsének védelmében védőhálót, vagy valamilyen eszközt, hogy különböző beruházások alkalmával az ne sérüljön? Közművek ügyelnek-e a különböző munkálatoknál, hogy a fák tartógyökere ne sérüljön?
Figyelembe veszik-e a természeti környezet, a talaj, a talajvíz védelmét az építkezések, beruházások
érdekeivel szemben?
A településen mekkora arányban vannak az egynyári kiültetések az évelő/cserje kiültetésekhez képest?
Virágágyások, cserjék, fák, gyep telepítésénél figyelembe vesznek-e ökológiai szempontokat? (őshonosság, adott környezethez alkalmazkodott, beporzók számára hasznos, madárbarát, …)
Egyéb természetvédelmi eszközöket használnak-e? (odú)
Mivel oldja meg a település az öntözést? A városi beültetéseknél használja-e a csapadékvizet? Mekkora a településen a csatornába vezetett víz aránya a helyben elszivárgóhoz képest?
Van-e a városban, esetleg körülötte minierdő, véderdő? Van-e a városban, vagy felmerült-e ennek lehetősége, hogy legyen közösségi kert?
A városban levő gyep nyírásakor figyelembe veszik-e az időjárást, és ennek megfelelően nyírják-e azt? A városon kívül eső területen van-e hagyva méhlegelő? Tájékoztatva van-e a lakosság ennek okáról és fontosságáról?
Van-e a településen több helyen lehetőség komposztálásra? Szoktak-e fórumokat tartani, ahol a lakosság érzékenyítése történik fenntarthatóság témában, ahol feltehetik a kérdéseiket, és valós válaszokat tudnak kapni.
Támogatják-e a fenntarthatósággal foglalkozó civil szervezeteket?
A zöldhulladék esetében mennyire hangsúlyozza ki a település annak fontosságát, hogy az maradjon a kertekben?
Vannak-e a településen belül helyi jelentőségű védett természeti értékek? Ezek védelmét hogyan
biztosítják?
Támogatják-e a helyi gazdák törekvéseit az ökológiai szemléletű gazdálkodásban? (szántás nélküli
talajművelés, vízmegtartás, vegyes gazdálkodás, erdőkertek, fás legelők, erdősávok létesítése, …)
A helyi falugazdász képzett a fenntartható gazdálkodás témakörében, képes támogatni a gazdákat a
környezetbarátabb módszerek használatában?
Támogatják-e a település intézményeit a fenntarthatósági törekvéseikben?
Fenntarthatósági témákban együttműködnek a helyi szakértőkkel? (MME, helyileg illetékes nemzeti park,
civil szervezetek, …)
Milyen infrastruktúra áll rendelkezésre a településen belül a fenntarthatóság támogatására? (kerékpárutak, termelői piac, használtcikk piac, …)
A pályázat maximum 5 írott oldal legyen, legfeljebb 20 fotóval.
A pályázat beadásának határideje: 2025. május 15., a lehetőség díjmentes.
A pályázatokat elbírálja: Dr. Hajnal Klára PhD PTE, Kiss Zoltánné (Csodás kertem magánarborétum Kaposvár), Barna János (MediterránFarm), a következő kategóriákban:
Oktatási intézmények: Óvodák, Általános iskolák alsó tagozat, Általános iskolák felső tagozat, Középiskolák
Szociális intézmények, települések
Minden kategóriában közönségdíj is meghatározásra kerül!
A pályázatok nyilvánosan is megjelennek a Csodás kertem magánarborétum facebook oldalán, valamint a https://fenntarthatokertek.com/ weboldalon.
A pályázatok elbírálását követően a Díjátadóra Kaposváron fog sor kerülni, ennek részleteiről minden pályázó külön lesz értesítve.
A zsűri és a szervezők bemutatása:
Dr. Hajnal Klára 1988 óta foglalkozik a fenntartható fejlődés kérdéseivel, elsők között oktatta a paradigmaváltás kurzusait a hazai felsőoktatásban olyan témákban, mint humánökológia, globális problémák, fenntartható fejlődés. A József Attila Tudományegyetemen 1986-ban doktorált természetföldrajzból, majd 2006-ban a PTE Földtudományok Doktoriskolában szerezett Phd fokozatot társadalomföldrajzból, a fenntartható fejlődés elméleti és gyakorlati témaköréből. A SOL (MIT: Society Organization for Learning) Hungary kuratóriumának tagja.
Kiss Zoltánné a kaposfüredi Csodás kertem magánarborétum tulajdonosa, 2023-ban indította el az első Fenntartható kertek versenyt Magyarországon. Kaposváron az első Miyawaki erdő telepítését is Ő kezdeményezte és szervezte.
A MediterránFarm tulajdonosa, Barna János a legelismertebb magyar és nemzetközi permakultúrás tanfolyamokat végezte, elkötelezett híve a permakultúrás kerteknek, az őshonos növények minél szélesebb körű megismertetésének.
Médiamegjelenés:
https://nepszava.hu/3272288_fenntarthatosag-a-jovoert
