LEGYEN TERMÉSZETES…
FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSEK, OKTATÁSI és SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK a jövőért címmel

SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK

• Milyen hatással van az intézmény dolgozói, lakói fizikai és mentális egészségére a zöld környezet, az esetleges együtt kertészkedés? Van-e a kertnek terápiás hatása, milyen módon fejti ki azt? Van-e a kertnek, a közös munkának hatása a mindennapokban? Az intézmény kertje alkalmas-e zöldség-gyümölcs termesztésére?

Mutasd be az intézmény eddig elért eredményeit, beszélj a jövőbeni célokról, mindezt maximum 5 írott oldalon, amihez maximum 15 képet tölthetsz fel.

TELEPÜLÉSEK:

• Településeink fái, parkjai, a virágágyások, tehát a zöldfelületek hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosság komfortosabban érezze magát. Szebb a település, tisztább a levegő, kellemesebb a mikroklíma, mindenki számára komoly kihívást jelent a klímaváltozás …Emögött bizony komoly munka folyik.

Oszd meg tapasztalataidat, mutasd meg eredményeidet, küldd be pályázatodat az androsovits.petra@gmail.com e-mail címre.

A pályázatot a település rövid bemutatásán túl az alábbi szempontok szerint építs fel:

Városi fák:

• Mennyire gondozza a település a meglevő fákat? Mennyire ügyel a koros fákra, és miképp?
• Az újonnan ültetett fáknál hogy oldja meg, hogy életben maradjanak?
• Fontos szempont-e, hogy várostűrő, szárazságtűrő fák legyenek telepítve?
• Ügyelnek-e rá, hogy invazív fajok ne kerüljenek elültetésre?
• Lakossági érzékenyítés történik-e a városba ültetett fákkal kapcsolatban?
• Mennyire figyelnek rá, hogy a beruházások alkalmával ne, vagy minél kevésbé sérüljön a környezet?
• Használnak a fák törzsének védelmében védőhálót, vagy valamilyen eszközt, hogy különböző beruházások alkalmával az ne sérüljön? Közművek ügyelnek-e a különböző munkálatoknál, hogy a fák tartógyökere ne sérüljön?
• Figyelembe veszik-e a természeti környezet, a talaj, a talajvíz védelmét az építkezések, beruházások érdekeivel szemben?
• A településen mekkora arányban vannak az egynyári kiültetések az évelő/cserje kiültetésekhez képest?
• Virágágyások, cserjék, fák, gyep telepítésénél figyelembe vesznek-e ökológiai szempontokat? (őshonosság, adott környezethez alkalmazkodott, beporzók számára hasznos, madárbarát, …)
• Egyéb természetvédelmi eszközöket használnak-e? (odú)
• Mivel oldja meg a település az öntözést? A városi beültetéseknél használja-e a csapadékvizet? Mekkora a településen a csatornába vezetett víz aránya a helyben elszivárgóhoz képest?
• Van-e a városban, esetleg körülötte minierdő, véderdő? Van-e a városban, vagy felmerült-e ennek lehetősége, hogy legyen közösségi kert?
• A városban levő gyep nyírásakor figyelembe veszik-e az időjárást, és ennek megfelelően nyírják-e azt? A városon kívül eső területen van-e hagyva méhlegelő? Tájékoztatva van-e a lakosság ennek okáról és fontosságáról?
• Van-e a településen több helyen lehetőség komposztálásra? Szoktak-e fórumokat tartani, ahol a lakosság érzékenyítése történik fenntarthatóság témában, ahol feltehetik a kérdéseiket, és valós válaszokat tudnak kapni.
• Támogatják-e a fenntarthatósággal foglalkozó civil szervezeteket?
• A zöldhulladék esetében mennyire hangsúlyozza ki a település annak fontosságát, hogy az maradjon a kertekben?
• Vannak-e a településen belül helyi jelentőségű védett természeti értékek? Ezek védelmét hogyan biztosítják?
• Támogatják-e a helyi gazdák törekvéseit az ökológiai szemléletű gazdálkodásban? (szántás nélküli talajművelés, vízmegtartás, vegyes gazdálkodás, erdőkertek, fás legelők, erdősávok létesítése, …)
• A helyi falugazdász képzett a fenntartható gazdálkodás témakörében, képes támogatni a gazdákat a környezetbarátabb módszerek használatában?
• Támogatják-e a település intézményeit a fenntarthatósági törekvéseikben?
• Fenntarthatósági témákban együttműködnek a helyi szakértőkkel? (MME, helyileg illetékes nemzeti park, civil szervezetek, …)
• Milyen infrastruktúra áll rendelkezésre a településen belül a fenntarthatóság támogatására? (kerékpárutak, termelői piac, használtcikk piac, …)

A pályázat maximum 5 írott oldal legyen, legfeljebb 20 fotóval.

A pályázat beadásának határideje: 2025. május 15., a lehetőség díjmentes.

A pályázatokat elbírálja:

• Dr. Hajnal Klára PhD PTE
• Kiss Zoltánné (Csodás kertem magánarborétum Kaposvár),
• Barna János (MediterránFarm)

A következő kategóriákban:

Oktatási intézmények:

• Óvodák
• Általános iskolák alsó tagozat
• Általános iskolák felső tagozat
• Középiskolák

Szociális intézmények

települések

Minden kategóriában közönségdíj is meghatározásra kerül!

A pályázatok nyilvánosan is megjelennek a Csodás kertem magánarborétum facebook oldalán, valamint a https://fenntarthatokertek.com/ weboldalon.

A pályázatok elbírálását követően a Díjátadóra Kaposváron fog sor kerülni, ennek részleteiről minden pályázó külön lesz értesítve.

A zsűri és a szervezők bemutatása:

Dr. Hajnal Klára 1988 óta foglalkozik a fenntartható fejlődés kérdéseivel, elsők között oktatta a paradigmaváltás kurzusait a hazai felsőoktatásban olyan témákban, mint humánökológia, globális problémák, fenntartható fejlődés. A József Attila Tudományegyetemen 1986-ban doktorált természetföldrajzból, majd 2006-ban a PTE Földtudományok Doktoriskolában szerezett Phd fokozatot társadalomföldrajzból, a fenntartható fejlődés elméleti és gyakorlati témaköréből. A SOL (MIT: Society Organization for Learning) Hungary kuratóriumának tagja.

Kiss Zoltánné a kaposfüredi Csodás Kertem magánarborétum tulajdonosa, 2023-ban indította el az első Fenntartható kertek versenyt Magyarországon. Kaposváron az első Miyawaki erdő telepítését is Ő kezdeményezte és szervezte.

A MediterránFarm  tulajdonosa, Barna János a legelismertebb magyar és nemzetközi permakultúrás tanfolyamokat végezte, elkötelezett híve a permakultúrás kerteknek, az őshonos növények minél szélesebb körű megismertetésének.

Médiamegjelenés:

nepszava.hu