Ültetési útmutató

🌳 Ültetési útmutató

1. Bevezetés
   • Az ültetés nagyon egyszerű dolog. Vagy legalábbis annak tűnik, és ha már rutinod van, talán annak is látod. Fásszárúakról lesz szó, tehát fák és cserjék ültetéséről fogok beszélni.
   • Kezdőként? Egy csomó kérdés merül fel benned: milyen mélyre kell tennem a növényt? Nincs ez így túl magasan…túl mélyen…stb? Mi az a gyökérnyak? (Bár ha ez valakinek kérdés, akkor én már nagyon örülök…ez sajna legtöbbször fel sem merül).
   • Mekkora gödröt ássak? Minden trágya megégeti a gyökereket? Mi mindent kell a gödörbe tenni, hogy a növényem jól induljon?
   • Ki kell karózni a fát? Ha igen, akkor hogyan? Egyáltalán…mekkora fát érdemes ültetni? Melyikből jobb, ha nagyobbat vásárolok?
   • Ezekre a kérdésekre keresünk most válaszokat. Elmondanám, hogy az én az egyszerűség híve vagyok, minél egyszerűbben meg tudunk valamit oldani, annál jobb. Sokszor magunknak generáljuk a problémákat, amivel aztán további problémát generálunk, és így tovább…
2. 📍 Milyen mélyre ültessem a növényt?
   • Fák esetében megkeressük a gyökérnyakat (a gyökér és a törzs találkozása). Edényes növény esetében kicsit lesöpörgetjük fölülről a földet (óvatosan, nehogy az egész szétessen). Ha laza, homokos talajunk van, akkor ez kerüljön vízszintbe, ha tömör a talajunk, akkor kicsit magasabban legyen, hiszen a kert töltődni fog. Lényeg az, hogy a gyökérnyak ne a talaj alatt legyen.
   • Az oltás és a gyökérnyak nem ugyanaz. Ugyan van, amikor gyökérnyakba oltanak, de sok esetben ez a gyökérnyak fölött van 10-20 centivel, vagy akár magasabban is. Ez egy dudor, és itt szintén az van, hogy nem kerülhet a föld alá…de ha betartjuk, hogy a gyökérnyak minimum vízszintben lesz ültetéskor, akkor két legyet ütöttünk egycsapásra.
3. 🕳️ Mekkora gödröt ássak?
   • Ezt meghatározza a talajunk minősége és az a növény, amit ültetni fogunk. Mekkora a mérete, milyenek az igényei?
   • Jó minőségű, morzsalékos talaj esetében még akkor sem feltétlenül nagy gödröt ásnunk, ha gyümölcsfát, vagy egyéb, virágzó, igényes fát vagy cserjét ültetünk. A földlabdánál nagyjából kétszer legyen nagyobb, és ez arányosan növekedjen a talaj állapotát figyelembe véve. Tehát minél gyengébb a talaj, áshatunk valamivel nagyobb gödröt.
   • Vannak sekélyen gyökeresedő növények, mint pl japán juhar, magnólia, hortenziák…itt inkább széles gödröt ássunk, teljesen felesleges mélyre lemenni.
4. 🧴 Mit adjak ültetéskor a növénynek?
   • Ez megint függ a talajunk minőségétől és az ültetendő növénytől. Például fenyők esetében a műtrágya egyenesen ellenjavallt, de tulajdonképpen teljesen megfelelő tud lenni az a talaj, ami nálunk van. Természetesen feltételezve azt, hogy a kert adottságait és a növény igényeit figyelembe vettük.
   • Ha gyümölcsfát, rózsát, egyéb olyan igényesebb növényt ültetünk, ahol vagy termést vagy sok virágzást várunk, akkor: szerves anyag, szerves anyag és még több szerves anyag. Ezt meg tudjuk oldani komposzttal, érett marhatrágyát is használhatunk, mivel ez sajnos ritka, mint a fehér holló (mármint az elérhetőség), így egy viszonylag olcsó megoldás a bolti zsákos komposztált marhatrágya. Amikor már rutinos kertészek vagyunk, akkor egész biztos, hogy rendelkezésre fog állni a saját kertünkben olyan komposzt, amit tudunk használni ültetéskor.
5. 🛠️ Hogyan ültetek?
   • Kiássuk a megfelelő méretű gödröt, igény szerint tesszük bele a szerves anyagot, majd beöntözzük. Hogy mennyire, az függ attól, mikor ültetünk, mennyire száraz a talaj. Ne sajnáljuk a vizet, az indulást fogjuk segíteni vele, hiszen a gyökér arra fog menni, amerre nedvességet érez. A fentiekben leírtak szerint belehelyezzük a növényt, a földet elkezdjük visszatölteni, közben is öntözünk hogy tömörödjön, és kis peremet csinálunk, hogy a víz ne folyjon el.
6. 🔥 A szerves trágya az éget?
   • A friss az igen…de átlag kertész még érett trágyához sem jut hozzá. Az érett, komposztálódott trágya, vagy pl amit zsákban lehet venni (nagy kiszerelést vegyetek…el fog az fogyni, lehet erjesztett levet is csinálni), az nem éget.
7. 🪵 Kell-e karózni a fát?
   • Szeles helyre fogjuk ültetni? Tartani kell sérüléstől? Akkor igen. Egyébként nem muszáj. Na nézzük, milyen lehetőségeink vannak.
   • Ha karózni fogjuk, akkor a fácska álljon egyenesen, és kettő vagy három karóhoz kössük ki, az uralkodó szélirányra odafigyelve. Figyeljünk arra is, hogy a karók stabilak legyenek, nehogy ezek billentsék ki a fácskát, netán dörzsöljék a törzsét, stb. Egy év után el is lehet venni a fa mellől.
   • Ha sérüléstől lehet tartani, akkor több kisebb karót is érdemes körbeszúrkodni, hogy látható legyen az a növény (főleg kisméretben történő ültetésnél, mint nálam is), kutya ne tudja lepisilni, fűnyíró által ne sérüljön. A fűnyíróra még visszatérünk.
   • Amennyiben nem akarunk karózni de szeles az udvar, akkor a fácskát ráültethetjük a szélre. Az uralkodó szélirány felé kell megdönteni, és idővel a szél visszanyomja egyenesbe a fát. Én például így ültettem.
8. 📏 Mekkora méretben ültessek?
   • Személy szerint az a véleményem, hogy a kis méretű fák, cserjék sokkal jobban erednek, hamarabb aklimatizálódnak. Ez egy fontos dolog. Nagyobb méretű növényt a fiatalon fagyérzékeny, vagy a nagyon lassú növekedésű növényekből lehet érdemes vásárolni.
9. 📅 Mikor ültessünk?
   • Bár az edényes növények elterjedésével az is elterjedt, hogy amennyiben a talaj engedi, akkor bármikor…térjünk vissza az időjárás szerinti megfelelő ültetéshez. Ősszel, vagy kora tavasszal. Fenyőket próbáljuk meg október végéig (ha később vásárolunk, akkor figyeljünk a téli csapadékra illetve annak hiányára, esetleg öntözni kell őket) vagy majd márciusban, a lombhullatókat pedig nyugalmi állapotban. Már nagyon sokat segítettünk abban, hogy megeredjenek.
10. 🚜 Egy szó a fűnyíróról:
    • Ha lehet, ne használjunk fűnyírásra fűkaszát. Rengeteg fa esik neki áldozatul (tudom, lehet ezt ésszel csinálni, akkor csináljuk úgy:), De a fűnyírót se toljuk neki a fáknak. Hagyjunk körülöttük nagy tányért, amit a fűnyíró körbenyír, mert a törzs sérülésésébe bele is halhatnak.