Amikor 25 évvel ezelőtt kertészkedni kezdtem, különböző kertészeti könyveket vásároltam. Az elsők között volt Józsa Miklós: Fenyők c. könyve, amit aztán a kibővített: Fenyők és örökzöldek a kertben c. könyve követett. 📚

Ezekben a könyvekben lehetett olvasni az örökzöld növényekről általában (csapadék, szél, vízháztartás, fény-árnyék, öntözés, ültetésük, alkalmazásuk a kertben), aztán a fenyők helyéről a növényvilágban, hogy mióta élnek a Földön, az elterjedésükről, de a szaporításukról, a fenyők virágáról vagy éppen a gyantáról is. 💧💨

És persze ABC sorrendben, az akkori rendszertani besorolásnak megfelelően ismertette a fenyőféléket. 🗂️

Ez csupán a kezdet volt, ezeket követte még jó néhány szakkönyv, majd az internet világában barangolva is igyekeztem bővíteni a tudásomat. 💻

Ugyanis megvan az az igényem, hogy valódi tudást szerezzek… nem valami felszínesen odadobott valamit, hanem olyant, ami mögött tapasztalat van, és amit kutatások igazolnak. 🧠🔍

Sokat gondolkodtam rajta, hogy leírjam-e, de megteszem: A szakmától azt várná az ember, hogy minél szélesebb körben a tudást és az ismereteket terjessze. Semmiképpen sem a felszínes dolgokat mélyítse! 🛑

És akkor itt jönnek a képbe a fenyők. Évek óta hallom, hogy Magyarországon már nem szabad fenyőket ültetni.

De mik azok a fenyők? Mire gondolhatnak vajon, amikor ezt így kimondják? Szabad-e így általánosítani? 🤔❌

Nézzük a botanikai alaphierarchiát:

📁 A Tűlevelűek családjai és nemzetségei extra széles elrendezésben:

1. CSALÁD: 🌲 Fenyőfélék (Pinaceae)

2. CSALÁD: 🍂 Ciprusfélék (Cupressaceae)

3. CSALÁD: 🔴 Tiszafafélék (Taxaceae)

⛰️ További déli féltekei és különleges családok:

• 4. CSALÁD: Kőtiszafafélék (Podocarpaceae)
• 5. CSALÁD: Araukáriafélék (Araucariaceae)
• 6. CSALÁD: Ernyőfenyőfélék (Sciadopityaceae)

🌲 És akkor nézzük a fenyőféléket külön:

📊 1. Fenyőfélék családja (Pinaceae) – Fajok száma nemzetségenként

A családba összesen körülbelül 230 élő faj tartozik. Íme a pontos, nemzetközi adatbázisok által elismert felosztás:

Persze mondhatjuk, hogy ez az átlagembernek érthetetlen, sőt felesleges is. Valóban elég annak ebben a mélységben utánanézni, aki ezzel komolyabban foglalkozik. 🧠

De ez semmiképp sem jelentheti azt, hogy általánosítunk, a fenyők alatt a sima lucot és az ezüstfenyőt értve, idekeverve a tuját és a hamisciprust is! 🛑❌

Először is ugyanaz vonatkozik minden örökzöld ültetésre, ami bármi egyéb növényére is: Ismerd meg az adottságaidat, és megfelelő növényeket válassz. 🏡🌱 Ha az adottság megengedi, akár Picea abies-t is ültethetsz, ha nem, akkor van lehetőség szárazságtűrő fenyők (ésciprusfélék választására, és természetesen a tiszafafélék között is érdemes körülnézni, de az majd újabb bejegyzés lesz)🔍

💧 Kezdjük a jegenyefenyőkkel (Abies): mely szárazságtűrő fajok közül választhatunk?

🌍 1. Mediterrán és Észak-Afrikai származású fajok

(A csontszáraz, forró nyarakhoz és meszes talajokhoz szokott túlélők)

• ☀️ Abies pinsapo (Spanyol jegenyefenyő) – Andalúzia és Észak-Marokkó karsztvidékeinek szülötte.
• ⛰️ Abies numidica (Algériai jegenyefenyő) – Észak-afrikai, zord teleket is jól bíró, kiemelten szárazságtűrő faj.
• 🇬🇷 Abies cephalonica (Görög jegenyefenyő) – A balkáni száraz, köves, forró hegyoldalak lakója.
• 🇹🇷 Abies cilicica (Kilikiai jegenyefenyő) – Törökország és Szíria déli, aszályos hegységeiből származik.
• 🇲🇰 Abies borisii-regis (Makedón jegenyefenyő) – A görög jegenyefenyő és a közönséges jegenyefenyő természetes hibridje, jóval szárazságtűrőbb az európai alapfajnál.
• 🌋 Abies nebrodensis (Szicíliai jegenyefenyő) – Kritikusan veszélyeztetett mediterrán szigeti faj, rendkívül száraz környezetben él.

🦅 2. Észak-Amerikai származású fajok

(A kontinentális, aszályos nyarakhoz és komoly téli fagyokhoz alkalmazkodott fajok)

• 🏆 Abies concolor (Kolorádói jegenyefenyő) – A nemzetség abszolút bajnoka; mély gyökérzetű, a száraz levegőt és a tartós aszályt a legjobban viselő észak-amerikai faj.
• 🌵 Abies lasiocarpa var. arizonica (Paráskérgű jegenyefenyő) – A sziklás-hegységi faj déli, arizonai és új-mexikói száraz magaslatokhoz szelektálódott változata.
• 🇲🇽 Abies durangensis (Durangói jegenyefenyő) – Mexikó északnyugati, szárazabb hegyvidékeinek ritka faja.
• 🏜️ Abies coahuilensis (Koahuilai jegenyefenyő) – Észak-Mexikó sivatagosodó határhegységeiben élő, kifejezetten aszálytűrő jegenyefenyő.

🐉 3. Ázsiai és Közel-Keleti származású fajok

(A kontinentális klíma száraz periódusait jól toleráló fajok)

• 🪵 Abies holophylla (Mandzsúriai jegenyefenyő) – Északkelet-Kína és Korea szárazabb, köves hegyoldalainak szívós, szúrós tűjű növénye.
• 🇨🇳 Abies chensiensis (Sensi jegenyefenyő) – Közép-Kína szárazabb belső régióiból származó, robusztus faj.
• ⛩️ Abies firma (Momi jegenyefenyő) – Japán melegebb, szárazabb déli vidékeiről származik. A jegenyefenyők közül az egyik legjobban tűri a városi hőséget és a légszárazságot.

🏡 A fajtákon át a saját kerti tapasztalatig

Ne feledjük, a felsoroltak a fajok… ugyan nem mindegyiknek, de nagyon soknak vannak különböző fajtái, tehát olyan kertészeti változatai (kultivárjai), amik a lassabb növekedésük vagy tömzsibb alkatuk miatt akár a kisebb kertekbe is lehetővé teszik ezeknek a növényeknek az ültetését. 📐✨

És hogy végre túllépjünk a felszínes elméleteken és az általánosságokon: az alább felsorolt fajok és fajták a saját kertemben, öntözés nélkül is gyönyörűek, egészségesek és stabilan fejlődnek: 👍

• 🥈 Abies lasiocarpa var. arizonica „Argentea” valamint „Compacta”
• 🇪🇸 Abies pinsapo „Glauca”, valamint az oszlopos „Fastigiata” és a szívós „Kelleriis”
• 🌋 Abies nebrodensis
• 💙 Abies procera „Glauca” (ez kissé megégett a második nyári hőhullámban), valamint a „La Graciosa